19. Jimin -->" Ezért kérlek, bocsájtsd meg a bátyónak a hülyeséget, és menjünk, mentsük meg azt a két tökfejet, mielőtt valami bajuk esne!"

                                                             [Jimin]

Miután visszamentem a szobámba, még mindig röhögtem, Suga arcán. Ekkor vettem csak észre, hogy Kookie már nem volt a szobában, így első dolgom az volt, hogy felhívtam. A telefon kicsöngött és kisidő múlva JungKook vette fel a kagylót. Megnyugodtam. - Hello? - szólt a vonal túlsó feléről a maknae. - Szia Süti én vagyok. Hol vagy?- Eh? Jimin bocsi... de most nem alkalmas. Már épp hívni akartalak titeket... - a hangja zaklatott volt. - V összeesett. - a szavak szellemként lebegtek a szemeim előtt. - Mi? Mikor? És most... hol vagytok? - Épp ez az. Fogalmam sincs, hogy hol vagyunk de Jimin semmiképp sem jöhettek most id~ ...- a háttérből sikítást, és idegen férfiak hangját hallottam, majd vonal megszakadt, én meg dermedten bámultam magam elé. Mi történt? Mi lehetett az a hátborzongató hang? És V hogy van? Miért volt olyan zaklatott JungKook? Kérdések ezrei cikáztak a fejemben. - NamJoon! - kiáltottam ki végül a folyosóra. A leader, álmosan jött ki a szobájából, a tarkóját vakargatva. - Mégis mi a jó büdös szarért üvöltözöl te itt ilyen... - V összeesett. - vágtam bele a mondandójába. RapMonster elképedt.- M... Mi van? Hol és mikor? - megráztam a fejemet. - Nem tudom. Most beszéltem Jeongguk-al, azt mondta, hogy nem mehetünk oda, de a vonal megszakadt. - kezdtem. A leader tudta, ha JungKook-ot az igazi nevén szólítottam, akkor tényleg nagy lehetett a baj. Beletúrt szőke hajába, és erősen gondolkozni kezdett.- Na és azt nem mondta, hogy hol vannak? - megráztam a fejemet. - Nem, nem tudta megmondani. Nagyon rossz előérzetem van. Ráadásul V nincs olyan állapotban, hogy ilyenekbe keveredjen. - Elmondom mit csinálunk. - mondta egy kis gondolkodási szünet után a vezető. - Te és Jin elmentek megkeresni őket. J-Hope itt marad a házban, és folyamatos kapcsolatban marad veletek, ha esetleg bármi történne, rögtön tudjon minket értesíteni. Én és Suga pedig elmegyünk a rendőrségre, és felhívjuk a stúdiót, illetve a korházat, V miatt. Nem lesz semmi baj. - tisztelettel néztem RapMonster-re. Ezért volt ő a leader-ünk. Mindig tudta, hogy mi a teendő, és tehetsége volt a rögtönözéshez. - Miért pont Jin-nel kell mennem? - hisztiztem mégis. - Ez most nem rólad szól, Jimin. Te túl forró fejű vagy, SeokJin pedig képes döntéseket hozni kritikus helyzetekben. Hoseok szóba se jöhet, ő idegbeteg lesz amint meglátja V-t, és ha Kookie is ott van, akkor te se bírnál nyugton maradni. YoonGi meg túl gyenge, és érzékeny. Az lesz a legjobb, ha ti mentek. - a kezeim ökölbe szorultak, de bólintottam. Igaza volt, ez nem rólam szól. RapMonster elment szólni a többieknek, míg én az ajtóban vártam felöltözve. Nem sokára megjelent Jin is.- Nos van ötleted, hogy hol lehetnek? - kérdezte. Nem válaszoltam. Az első célpont mindenképpen a közeli park volt. Hisz nem juthattak olyan messzire, és az volt az egyetlen olyan hely, ahova érdemes volt beszélgetni menni, de ezt nem akartam megosztani a társammal. - Hallottad, hogy mit kérdeztem?! - kért számon zaklatottan Jin, de én csak mentem tovább az utcán. Kis idő múlva Jin-nek elege lett belőlem, és erővel maga felé fordított, hogy a szemembe nézzen.- Kurvára elegem van abból, hogy így viselkedsz velem. Tudom, hogy megérdemlem, de már túl vagyunk rajta. Egy bocsánat kérés nem volt elég? - nem bírtam tovább. Teljesen felidegesített és...CSATT!A kezem a rapper arcán csattant. - Hazudtál nekem! Megértem, hogy nem érzel irántam semmit, de attól még olyanok voltunk mint a testvérek! A családtagok pedig soha nem hazudnak egymásnak! - a bomba felrobbant. Sírni kezdtem. Zokogtam. Elegem volt ebből az emberből. Ekkor váratlanul, magához ölelt. Meglepődtem, nem kicsit. Nem értettem, hogy mit csinált.- Így igaz Jimin, te olyan vagy számomra mint az öcsém. Ezért kérlek, bocsájtsd meg a bátyónak a hülyeséget, és menjünk, mentsük meg azt a két tökfejet, mielőtt valami bajuk esne!